Dekrétumok

Szent László Király Dekrétumai

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

 

Szent László Király Dekrétomainak Harmadik Könyve

1. Fejezet a századosokról és tizedesekről

Ezt végezék, ily törvényt szerzének: hogy a király követe menjen minden vármegyébe és a kiket közönségesen őröknek neveznek, azok századosait és tizedeseit mind az alattok valókkal egyetemben összehiván, parancsolja meg nekik, hogy valakit tolvajság vétkében tudnak, valljanak reá; és ha azok, a kikre rávallanak, próbával akarják megbizonyitani ártatlanságokat, adassék meg nekik a próba. És a kiket az őrök megneveznek, tizenként álljanak elő és minden tizért egy közülök hordozza meg a vasat; a ki ha igazul, a többi kilencz is igazult legyen; ha pedig nem, akkor mind a kilencze próbát álljon, ki-ki magáért. És ki a kilenczért fogott vala vasat, ő magáért is azonképen hordozza meg azt.

1. § Annakutána meg kell kérdezni mind a jobbakat és a népet, ha tudnak-e valamely tolvajsággal hires falut; és ha jelentenek olyat, mondja meg a király követe a falubelieknek, hogy a kiket azon faluban lopóknak ismernek, adják ki. Azokat pedig, a kiket kiadnak, ha próbával akarják menteni magokat, meg ne tiltsa tőle; de a kikről már annakelőtte hallatott volna, hogy tolvajok lennének, azokat semmiképen próbára ne bocsássa.

2. § Továbbá azon falu lakosai tizen-tizen csoportozzanak, és a tizedik hordozza meg kilenczért a vasat. Ha tiszta leszen, a többi kilencz is tiszta legyen; ha vétkeseknek tetszenek meg, minden egyik magáért álljon próbát, mint feljebb mondtuk; a tizedik pedig, a ki kilenczért próbálkozott vala, maga is azonképen próbáltassék meg.

3. § Azután járjon a király követe faluról falura és tudakozzék a faluk népétől; és valahol tolvajt tudnak, jelentsék meg. Azt is tegye hirré, mikép egész Magyarország fejedelmei esküvel fogadták, hogy a tolvajnak nem kedveznek, sem el nem rejtik azt. Ők is hasonlóképen cselekedjenek.

4. § És ha a pórok követni akarják az eskü szavát, mondják meg a tolvajokat, kit hol tudnak. De ha ennekutána vádolja őket valaki, hogy a tolvajokat elrejtették volna és ily módon hitszegésben tapasztaltatnak, tiz pénzen váltsák meg nyelvöket és vezekeljenek a kánonok szerint.

 

 

2. Fejezet azokról szól, a kik mások szolgáló népeit megtartóztatják

Azt is parancsoljuk, hogy azon király követe hirdesse meg nyilván mindeneknek, nemeseknek és nem nemeseknek, elsőben a püspököknek, apáturaknak, ispánoknak, azután pedig a kissebb rendüeknek, hogy a kiket a várak népeiből vagy az inek nevén nevezett szolgáló népek közül Endre király és Béla herczeg idejétől fogván és a Sarchas nevü biró összeirása óta megtartóztattak, akárkik legyenek, azokat Nagyasszony napja ünnepén mind a király eleibe állassák.

1. § Hogy ha valaki ellenkezni talál, kétszer adja meg az árát; vagy ha valakinek mentsége vagyon, jőjjön a mondott ünnepen az udvarhoz és mentse magát.

2. § Szinte azon ünnepnapon jőjjenek az udvarhoz azok is mindnyájan, a kiket üzbégeknek mondanak; és valamit a király itélőszéke végez rólok, annakutána abban maradjanak.

3. § És akárki legyen, a ki az elől mondott napon tul tartóztatna magánál valakit azok közül, a kiknek akkoron elbocsátását parancsoljuk, adjon kétannyit érte és ötvenöt pénzzel fizessen a parancsolat általhágásáért; és ha valami gyanuság támadna felőle, mint ki a másét tartogatja, mert a kit megtartóztatott, lopó és lator hirében áll vala, próbával igazolja magát. Ha vétkes leend, őt is mint lopót itéljék meg.

4. § A kiket közönségesen üzbégeknek nevezünk, akárki szolgálatában legyenek, Nagyasszony napján vigyék a király eleibe őket.

5. § A mit ha valaki elmulatna, kétszer megannyit adjon érte és annakfelette bünhödjék a törvényszegésért ötvenöt pénzzel.

 

3. Fejezet a nádorispánról és az ő pecsétjéről és hatalmáról

Tetszett azt is végeznünk, hogy mikor a nádorispán haza megyen, a király és udvara pecsétjét annál hagyja, ki az ő helyén leszen, hogy valamint egy a király udvara, azonképen pecsétje is egy legyen.

1. § Valamig pedig azon ispán otthon leend, senkire pecsétjét ne küldje, hanem csak azokra, kik udvarnokoknak hivattatnak; és a kik szabad akaratjokból járulnak eleibe, azokon legyen hatalma itélnie.

2. § Ha máskülönben cselekszik, ötvenöt pénzt fizessen.

3. § Hasonlóképen a herczeg ispánja is, ha mást mint ki alatta vagyon, megitél, ugyanazon törvénynyel fenyittessék.

 

4. Fejezet arról, ha akármely tolvaj a templomba menekedik

Ha szabad ember lop és templomba menekedik, a melyik egyháznak oltalmát kereste, annak legyen szolgájává.

1. § Az pedig, a kinek javallásával megmenekedett, veszitse el az ő igazságát.

2. § Ha utóbb szabadon bocsátja a pap, ő maga szolgáljon helyette az egyháznak. Azt pedig, a ki lopott, adják el más vidékre, és ha annakutána visszatérend, foszszák meg szeme világától.

 

5. Fejezet a szolgáról vagy szabad emberről, ha ugyanazon vétek okából templomba menekedik

A szolgát, ki lopván, templomba menekedik, adják vissza az ő urának, és a kinek tanácsából menekedett, elégitse meg az egyházat két pénzzel.

1. § És ha szabad ember mivel tolvajságot, de sem meg nem fogják, sem meg nem kötözik, és ugy menekedik a templomba, legyen hasonlóképen az egyház szolgájává, és a kit meglopott, az ne veszitse el az ő igazságát.

2. § Ha szolga menekedik ily módon a templomba, váltsa meg ura egy pénzen, és a kit meglopott vala, annak minden kárát forditsa vissza.

3. § Továbbá, ha valamely szolga valami derék dolgot és annyit oroz, a mennyit ura megtériteni nem tud, adjon a kárvallott egy pénzt az egyháznak és legyen a szolga az övé.

 

6. Fejezet a lopásban talált asszonyról

Ha valamely férjes asszony lopásra vetemedik, veszitse orrát, őt pedig adják el és minden vagyona, melylyel férje halála után máshoz mehetett volna feleségül, veszszen utána.

1. § És ha özvegy asszony esik azon vétekbe, tolják ki fél szemét, és kivévén az ő fiait illető részt, legyen semmivé a maga részével.

 

7. Fejezet a lopó leányról

Ha valamely hajadon leány lop, adják el és ne nyerje vissza többé szabadságát.

1. § És ha valaki felszabaditja, veszitse el az árát, a leányt pedig vigyék a király udvarába.

 

8. Fejezet a tiz vagy hat dénár érőt lopó tolvajokról

A szabad ember, ha tiz dénár érőt lop, veszszen minden vagyonával. Ha kevesebbet, vájják ki fél szemét és itéltessék meg szent István törvénye szerint.

1. § Továbbá a szolga, ki hat dénár árát lop, veszitse mind a két szemét; ki kevesebbet, fél szemét; és a mit orzott, azt az ő ura téritse meg és fizesse vissza kétszer.

 

9. Fejezet azokról, a kik tolvajt fognak

Valahányszor tolvajt fog valaki és megkötözi azt, három napon által tartóztassa csak magánál, negyed napra pedig állassa a biró eleibe.

1. § És ha talán azt mondja, hogy a tolvaj bünös társainak is nyomára akar menni, hat heti engedelem adassék neki és azonközben nyomozza ki a bünös társakat, a mint igérte vala; de ha meg nem találja őket, királyi törvényt lássanak reá.

2. § Ha pedig három napon tul tartóztatja meg a tolvajt, és negyed napra, mint mondtuk, a biróhoz nem viszi, és osztán azon tolvaj rokonai vagy ura, ha ura vagyon, zajt ütnek miatta, állassák a biró eleibe; és a ki fogságban tartá és törvény szerint harmad vagy negyed napra kézbe nem adta, azt is állassák a biró eleibe, és mivelhogy törvénytelen tartóztatta meg a tolvajt, fizessen tiz pénzt birságul, a tolvajt pedig itéljék meg törvény szerint.

3. § És valaki a biró itéletét makacsul mellőzi, hat pénzt fizessen; a biró pedig hozassa bé a tolvajt erővel, és ha a tolvaj próbát kiván és a próbán ártatlannak tetszik meg, azon hat pénzből egy a szentegyháznak járjon: ha pedig vétkes leend, adják el minden vagyonával a király javára.

 

10. Fejezet azokról, a kik hadjárat idején lopnak

Mikor a király hadakozik és történetesen azonközben fog tolvajt valaki, őrizze jól, a ki megfogta; de mihelyt a király és főemberei haza térnek, a mondott időhatáron tul magánál tartóztatni ne merje.

1. § Hogyha másképen cselekszik, hat pénzzel fizessen érte.

2. § Továbbá, valaki a hadban lop, veszszen mindenestől.

 

11. Fejezet a városról városra járó kereskedőkről

Ha valaki városról városra járván, vásárol avagy árul, és utóbb kivilágosodik, hogy lopott jószágot adott el, az eladó mint tolvaj bünhödjék, a tanukra pedig lássanak törvényt. Ha vétkeseknek találtatnak, tolvajok gyanánt itéljék meg őket.

 

12. Fejezet a nemes ember udvarában kapott tolvajról

Ha valaki nemes ember udvarában követ el tolvajságot, jelentsék meg azon udvar urának vagy az ő poroszlójának.

1. § És ha történetesen ugy esnék, hogy egyikök sem lenne otthon, várni kell tiz napig; ha tizenegyed napra sem jő meg egyik is közülök, állassák a tolvajt a biró eleibe és bánjanak vele törvény szerint.

 

13. Fejezet a bitang jószág szedőiről

A bitang jószág szedője, kit közönségesen joch-szedőnek mondanak, valamit csak egybegyüjtend, hajtsa a vármegyére; és a király lovásza meg a megye ispánjának lovásza épitsenek aklot a vár allyán, és a mi baromféle szent Mihály árkangyal napjáig összeszedődik, azt ott tartsák; a szökevény szolgákból két részt adjanak a király poroszlójának, a harmadik az ispáné legyen; és a mondott ünnepnapig hagyják és tartsák ottan az egészet; szent Mihály napja után pedig, mikor megosztják, a püspök embere tizedet vegyen belőle.

1. § Szent Márton napjától szent György napjáig a juhokat és ökröket szedjék össze, azután oszszák meg hasonló módon.

2. § És ha a bitang jószágot szedő, kit emliték, e rendelést általhágja, veszszen minden javával, kivéve fiait és az ő feleségét.

3. § Az ispán szedője, ha szabad ember, hasonló módon pusztuljon; ha szolga, vegyék el az ispántól.

4. § Ha a király szedője eltagad vagy másnak ad valamit abból, a mit egybegyüjtött, mind ki kapta, mind ki adta, mindketten veszszenek; és ha valaki tőle tagad meg valamit, a mennyit megtagadott, annyit fizessen tizenkétszer érte.

 

14. Fejezet azokról, kik a futó követektől elhagyatott lovat megtartóztatják

Ha valaki futó követektől elhagyatott lovat fog el, három hétig mutogassa a templomnál vagy a sokadalomban; és ha gazdája nem kerül, adja a király szedőjének.

1. § Hasonlóképen bánjanak a tolvajoktól elhagyatott lovakkal; és ki a tolvajt lovastul fogja meg, adja a tolvajt a biró kezébe, a ló pedig legyen az övé.

 

15. Fejezet azokról, a kik megvetik a király törvényét

A ki tehát a király és a nagyok törvényét megtöri: ha püspök, vegyen itéletet a király akaratja szerint; ha ispán, foszszák meg az ő ispánságától; ha százados, vessék ki tisztéből és azonfelül ötvenöt pénzzel bünhödjék.

1. § Ha vitéz, hasonlatosképen ötvenöt pénzzel bünhödjék.

 

16. Fejezet a birákról

Minden biró a maga járásában itéljen; az az, senki a birák közül az ő törvényes hatóságán kivül ne biráskodjék.

 

17. Fejezet a templomba futamló és magokat ártatlannak kiáltó tolvajokról

Ha valami tolvajok, akár szolgák, akár szabadok, templomba futamlanak és ártatlannak kiáltják magokat, próbáltassanak meg.

1. § Hogyha bünösök lesznek, ugy itéljék meg őket, mintha be sem léptek volna a templomba; ha pedig megvallják bünöket, bánjanak velek szent István törvénye szerint.

 

18. Fejezet hogy senki ne merjen a tolvajjal megegyezni

Senki ne merjen a tolvajjal megegyezni; valaki pedig miveli azt, ötvenöt pénze bánja meg.

 

19. Fejezet a tolvajt senki ne vigye máshol való biró eleibe

Azt is akarjuk, hogy ha valaki tolvajt fog, azon biró lásson törvényt reá, a kinek határában a tolvajt megfogták.

 

20. Fejezet a birtokba fogott jószágról

A birtokba fogott jószágot szent György napjától kezdve Keresztelő szent János napjáig szedjék össze és hajtsák a vármegyére, és tartsák ottan szent Mihályig és mutogassák szorgalmatosan a sokadalmon, hogy ha valaki a magáéra talál benne, váltsa meg: szolgáját kilenczven dénáron, lovát tizenkét dénáron, ökrét öt dénáron.

1. § Ebből két rész illesse a királyt, a harmadik legyen az ispáné.

2. § A mi jószágnak pedig szent Mihály napjáig nem akad gazdája, azt oszszák meg a mondott arány szerint; mindazáltal eladni vagy elrejteni semmiképen nem szabad, hanem csak munkára használhatják.

3. § Hogy ha a szedő ad el vagy rejt el valamit, háromszor téritse vissza és maga tiz pénzt fizessen birságul.

4. § Az ispán pedig, ha reá bizonyodik, hogy azt cselekedte, ötvenöt pénzt fizessen.

5. § Azt is parancsoljuk, hogy a kinél Béla király ideje óta birtokba fogott jószág vagyon, szent István napjáig bocsássa ki kezéből.

 

21. Fejezet azokról, a kik másnak a szolgáját vagy cselédjét fogadják magokhoz

Tiltjuk, hogy senki másnak a szolgáját vagy cselédjét magához ne fogadja.

1. § A ki pedig befogad olyat: ha ispán, tudja meg, hogy kétszer adja vissza és hozzá ötvenöt pénzt fizet; ha tisztbéli személy, adjon a kár kétszeresén felül huszonöt pénzt; ha közrendü ember, a kár kétszeresével és öt pénzzel bünhödjék.

2. § Hogy ha a befogadott vagy lopás vagy egyéb vétek okáért lappang, és a befogadó tudván az ő vétkét, megtagadja, hogy nem tudna róla: ha ispán, hittel mentse magát és annakfelette ötvenöt pénzt fizessen; ha pedig közrendü ember, hasonlóképen adja hitét és tegyen eleget öt pénzzel; és ha a tolvaj ellene kiabál valamit, hallgattassék meg.

 

22. Fejezet a letett és ujan rendelt birákról

Ha valaki a birák közül el nem intézte a pert, minekelőtte az ő hatalmát letette volna, menjen a helyébe rendelt biróhoz, és a hogyan itélni szándékozott vala, igazitsa el azzal; és azután a birságból kilenczedet, az uj biró pedig tizedet vegyen.

 

23. Fejezet az ál birákról

Ha tapasztaltatnék, hogy holmi ál birák titkon itélnek, azon biró eleibe vigyék őket, a kinek határában megtaláltatnak; és kikérdeztetvén tőlök a perben forgó dolog, a mit itéltenek, adják meg annak a kétszeresét és azonfelül tiz pénzzel bünhödjenek.

 

24. Fejezet a pert halogató birákról

Ha valaki a birák közül harmincz napon tul halogatja a pert, csapják meg.

 

25. Fejezet a pecsétküldő birákról

A biró akárkire reá küldhesse az ő pecsétjét, kivéve a papokat és egyházi személyeket, meg az ispánokat.

1. § Valaki pedig azt hireszti, hogy a biró nem itélt igazán, és meg nem bizonyitja, öt pénzt fizessen; de ha rajta veszt a biró, téritse meg kétszer a mit itélt, és annakfelette adjon öt pénzt birságul.

2. § A biró esztendeig feleljen az ő biróságáról, azontul ne vonják feleletre.

 

26. Fejezet azokról, kik a biró pecsétjét semmibe veszik

Ha valaki a biró pecsétjét megvetvén, az idézésre elő nem áll: először öt pénzzel bünhödjék; másodszor ismét annyival; harmadszor veszitse ügyét és megnyirt fejjel adják el adósságáért.

 

27. Fejezet azokról, a kik otthon vínak meg ügyökért

A kik megvinak otthon és a biró eleibe nem viszik ügyöket, azokon a birónak semmi keresete ne legyen. Ha hozzá jőnek, tetszése szerint itéljen; és ha megegyezteti őket és ezért adnak a birónak valamit, egy harmadot magának, két harmadot a királynak tartson belőle.

 

28. Fejezet a futó követekről, hogy három mérföldön tul el ne vigyék a lovat

Futó követ egy se merje a harmadik falun tul elvinni a lovat, és sem a templomba, vagy a püspök avagy ispán udvarába igyekező emberek, sem papok vagy egyházi személyek lovát el ne vegye, szekerökből ki ne fogja.

1. § Különben akármicsoda lovat talál, elveheti, hogy a király követsége hamarabb járjon.

2. § A ki pedig a futó követet megveri, ötvenöt pénzzel, a ki kantárszáron fogván visszatartóztatja, tiz pénzzel bünhödjék.

 

29. Fejezet arról, a ki elveszett jószágát keresi

Ha valaki szökevény szolgáját vagy akármi elveszett jószágát indul keresni, senki meg ne tiltsa tőle.

1. § A ki pedig megtiltja, vagy a keresőt megveri, tiz pénz érő tiz tinót adjon birságul vétkeért.

 

Forrás: CompLex Kiadó Kft. 1000 év törvényei internetes adatbázis"

Szólj hozzá...

    FaceBook  

    Belépés/Regisztráció

    Bethlen Gábor Alap

    kormany tamogatas
    Bethlen Gábor Alapkezelő által kiírt "Hagyományos népi mesterségek a Bácskában és iskolabusz működtetése" címen 500.000 forintos  támogatást nyert a Szent László Határrendész Közhasznú Egyesület 2017.január 01-től, 2017.december 31-ig.

    Pályázatok

    • CEDEFOP

      A CEDEFOP kihívásának lényege, hogy mobilizálja azokat a csoportokat, melyek szakoktatás - és képzésben részesülnek (VET), az egész Európai Unióban, valamint Norvégiában és Izlandon. A verseny által ezek a csoportok megmutathatják, hogy milyen képzésekben vesznek részt, és mi az, amit[…]

    • EU in my Region

      Két fotót készítsen: az egyiknek magát a projektet, a másiknak pedig az uniós támogatást ismertető tájékoztató táblát kell ábrázolnia. Legyen kreatív! Töltse fel mindkét képet a platformra.

    • Europe in my Region - Blogverseny

      EVegyen részt a blogversenyen, és nyerjen egy háromhetes uniós kommunikációval foglalkozó brüsszeli tanfolyamot!Írjon és tegyen közzé egy blogbejegyzést bármely uniós támogatásban részesült projektről.

    • Nyújtsd a kezed!

      A Magyar Segítő Kezek Alapítvány grafikai pályázatot hirdet az alapítvány logójának megtervezésére. Alapítványunkat azért hoztuk létre, hogy segítő kezet nyújtsunk azoknak az embereknek, akik fogyatékkal élnek, vagy akik súlyos illetve gyógyíthatatlan betegségben szenvednek.

    • Hagyományaink megjelenése és új hagyományok kialakítása az iskolakertben

      Idén 150 éves a népiskolai törvény - ami az iskolakertek hazai elterjedésében döntő szerepet játszott. Az iskolakertek e nagy korszakának hagyományai a mai kerteket is éltetik, bennük forrásokat, inspirációt, lelkesedést meríthetnek a mai kert-pedagógusok.

    • Inspiráló iskolakertek

      Az Iskolakertekért Alapítvány pályázata iskolakertet működtető, Iskolakert-hálózati közösségek számára

    • Az Év Széchenyi Vállalkozása 2018

      A pályázatot a Gróf Széchenyi Család Alapítvány kezdeményezte. Az Év Széchenyi Vállalkozása díj egy olyan kitüntetés, mely a nyertes számára kiemelkedő társadalmi és szakmai elismerést jelent.

    • Kapszulakollekció: tervezd meg az év legjobb utazó gardróbját és nyerd meg álmaid utazását!

      Élsz-halsz a divatért, de nem szereted a hideget? Ha magadra ismersz, akkor egy nagyszerű hírem van a számodra! "Télből a nyárba" mottóval divattervezési pályázat indul, melynek győztese utazást nyer a novemberi Dubai Design Weekre :)

    • Századok recenziós pályázat

      A Magyar Történelmi Társulat Századok című folyóirata recenziós pályázatot hirdet. Olyan pályaműveket várunk, amelyek a közelmúltban megjelent, új és jelentős tudományos eredményeket tartalmazó történelmi tárgyú szakmunkák (monográfiák, konferencia-, illetve tanulmánykötetek) érdemi, elemző és értékelő bemutatására vállalkoznak.

    • Az év orvos költője és Az év orvos írója

      Irodalmi Rádió pályázata - 2018. "Az év orvos költője" és "Az év orvos írója" kitüntető címek megszerzéséért továbbá lehetőség az Irodalmi Rádió hangzó- és nyomtatott kiadványsorozataiban, rádióműsoraiban, felolvasóestjein, netköteteiben való megjelenésre, az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez való csatlakozásra is.

    LEADER

    kis projekttabla

    Darányi Ignác Terv

    Eszkozbesz SztLaszloHatarrendesz

    Szt László Határrendész Daranyi 1 A3

    Szt László Határrendész Daranyi 2 A3

    Szt László Határrendész Daranyi 3 A3

    Statisztika

    Látogatók
    1786
    Cikkek
    819
    Webcímek
    14
    Cikkmegtekintések találatai
    1040481

    Ki van jelen

    Oldalainkat 19 vendég és 0 tag böngészi

    Legújabb felhasználók

    • liochenibbcros
    • holsniwelo
    • lkomgenrefi
    • sonbathinktalk
    • premagoras

    AZ ÖN IP CÍME