Dekrétumok

Szent László Király Dekrétumai

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

 

Szent László Király Dekrétomainak Második Könyve

1. Fejezet arról, ha akármely főember közelvalója lop

A kegyességes László király idejében gyülekeztünk egybe mi, Pannónia országának jobbjai mindnyájan, a szent hegyen, és módot keresénk benne, miképen lehetne a gonosz emberek szándékát megakadályoztatnunk és előmenetelt szereznünk a mi nemzetünk ügyének.

1. § Mindenekelőtt végeztük és esküt mondtunk reá, hogy akármely főember közelvalója találtatnék lopás vétkében egy tyuk áránál feljebb, senki semmiképen el ne rejthesse vagy meg ne oltalmazhassa azt.

2. § Tetszett azt is végeznünk, hogy magát a tolvajt, ha csak templomba nem jutand, akaszszák fel és minden vagyona veszszen utána. És ha ki megfogta vala, annak vigyázatlanságából menekedik a templomba, vagy a király udvarába, vagy a püspök lábaihoz, ne nyerjen elégtételt a lopásért, a ki nem vigyázott.

3. § Ha pedig kezese kezén szabadul meg, ment legyen ugyan az akasztófától, de mindazonáltal a kezessel együtt adják el szolgaságra az ország más részébe és javai a királyi kincstárra szálljanak.

 

2. Fejezet arról, ha szolga lop

Ha szolgát érnek lopáson rajta és meg nem válthatja magát ára szerint, vágják le az orrát, hacsak templomba, vagy a király udvarába, vagy a püspök lábaihoz nem menekedik. És ha megmenekedett, ne nyerjen elégtételt a lopásért az, a ki fogta.

1. § Ha pedig másod ízben fogatik meg azon módon, akaszszák fel.

 

3. Fejezet a tolvaj megkötözéséről

Valaki a tolvajt megkötözi, annak legyen hatalma, hogy megkötözvén azt, a biró eleibe vigye, akár méltán, akár méltatlanul kötözte légyen meg.

1. § Valaki pedig nem engedné megkötözni, fizessen ötvenöt pénzt és kötözötten ugyanazon büntetést szenvedje.

 

4. Fejezet a lopás vádjától való megtisztulásról, mikor az egész falu tolvajnak kiált valakit

Ha valakit ennekutána az egész falu tolvajnak kiált, próbával kell megbizonyitani.

1. § A miből ha tisztának tetszenék meg, fizessen a falu csak egy pénzt a papnak. De ha vétkesnek itéltetik, foszszák meg minden vagyonától, mely a királyra szálljon, és egy negyedrészt adjanak belőle a falu népének.

2. § Ha pedig a falu lakosai egyenként mondanak valakit lopónak, egy pénzt kapjanak.

3. § Ha pediglen egy rész vádolja, más rész védelmezi a tolvajt, a védelmezőkre hallgatni nem kell; és ha a vádlott a próbán vétkesnek találtatik, nekik ne legyen részök a büntetés negyed részében.

 

5. Fejezet a lopott jószág nyomon kereséséről

Ha valaki ellopott jószága nyomán vagyon, küldje követét előre a faluba, hová a nyom vezet, nehogy a falubeliek az ő barmaikat kihajtván, eltapodják a keresett nyomot; a mit ha általkodottan megcselekednének, fizessenek meg az elveszett jószágért.

1. § Ha pedig a falubeliek előbb kihajtották az ő barmaikat, hogynem a követ elérkezett volna, akkor a nyomozók házról-házra motozzanak, a mint nekik tetszik.

2. § Ha valakinek valamije elveszett, vigyen alkalmas tanukat a jószág nyomozására, a hol azt lenni gondolja; és ha mások tiltanák őt a nyomozástól, próbáltassanak meg a tiltók, és ha vétkesek lesznek, veszszenek mint tolvajok; ha pedig megtisztulnak, fizessenek a tilalomért ötvenöt pénzzel.

3. § Ha vitézek az ő ispánjok ösztönzéséből vetnek akadályt a nyomozásnak, fizessen értek ötvenöt pénzt az ispán és annak utána próbáltassék meg.

 

6. Fejezet a birónak szolgaszemélyre vagy szabad emberre való törvénytételéről

Ha valamely biró le nem vágatja a szolgának orrát, avagy a szabad embert fel nem akasztatja, mindene veszszen, kivéve fiait és leányait; és magát a birót adják el szolgaságra.

1. § Ha pedig ártatlant akasztat fel, száztiz pénzt fizessen és az elitéltnek minden javait adja vissza övéinek.

2. § És ha két alkalmas tanuval megmenti magát, akkor attól, a ki őt a tanács előtt bevádolta vala, ötvenöt pénzt vegyen.

3. § És ha törvényre menne a dolog és a biró igaznak tetszenék meg, vádlóját sujtsa azon büntetés, melylyel a biró lett volna sujtandó.

4. § És ha tehetősebb ember a birónál, szabadságát is veszitse el.

 

7. Fejezet a lopott jószágot vásárló kalmárról vagy kereskedőről

Senki ne adjon vagy vegyen vásáron kivül.

1. § Ha valaki ennek ellenére lopott jószágot vásárlana, veszszenek mindnyájan: mind a vevő, mind az eladó, mind a tanuk.

2. § Ha pedig igaz jószággal kereskednek, veszitsék el azt meg az árát, és a tanuk ugyanannyival bünhödjenek.

3. § Hogyha pedig vásáron kötnek alkut, kössék a biró meg a vámos előtt és tanuk jelenlétében.

4. § És ha kitudódik, hogy a mit vásárlottak, lopott jószág légyen, a vevőt mentse meg ugyan a biró meg a vámos tanubizonysága, de az eladót adják kézre a tanuk.

 

8. Fejezet az emberölésről

A ki kivont karddal embert öl, vessék tömlöczbe a király itélete szerint és oszszák három részre minden vagyonát: ugymint szőlleit, földeit, cselédségét, szolgáit.

1. § Ebből két rész illesse a megöltnek rokonságát, a harmadikat adják a gyilkos fiainak és feleségének.

2. § Ha pedig száztiz pénz érőnél kevesebb vagyona lenne, szabadságát is veszitse el.

 

9. Fejezet arról, ha valakinek családjabelije lop

Ha valaki Isten kedvező kegyelméből gyermekét vagy atyjafiát, vagy akármely közelvaló rokonát a törvény keze előtt éri lopáson rajta, az ilyen tolvaj ne szenvedjen akasztófát vagy testi veszedelmet, hanem adják el mint számkivetettet, ha közrendü ember; ha pedig nemes embert kapnak azon vétekben rokonai, azt nem kell eladni, hanem vessék a tömlöcz fogságába.

 

10. Fejezet arról, ha valaki az ő szolgáját éri lopáson

Ha pedig valaki az ő szolgáját éri rajta, hogy vagy az övéből, vagy a másokéból lopott, az előbb mondottak szerint ne kimélje azt orra levágatása végett a birák kezébe adnia.

 

11. Fejezet a más házára támadó nemesről vagy vitézről

Ha valamely nemes vagy vitéz más nemes ember házára megyen és ottan viaskodik és a ház asszonyát bántalmazza: ha van annyit érő vagyona, két részt adjon belőle birságul az ő rosz cselekedetiért, a harmadik pedig a feleségének és fiainak maradjon.

1. § Hogyha pedig vagyona nincsen, megnyirt fejjel, kötözötten, ostorozva hordozzák körül a piaczon és ugy adják el szolgaságra.

2. § Más szabad emberek, ha kik vele valának, ötvenöt bizanczi pénzzel fizessenek meg vétkökért. A szolgák pedig azonképen bünhödjenek, miképen az ő uraik. De ha mások szolgái urok tudtán kivül egyelednek a harczba, azokat adják el, és áruk felerésze legyen az ő bünök birsága, felerésze pedig urokat illesse.

 

12. Fejezet a lopáson kapott szabad emberről vagy szolgáról, és a szabadoknak szolgaságra vetett fiaikról

Ha szabad embert vagy szolgát lopáson kapnak, akaszszák fel.

1. § Ha pedig az akasztófa elől templomba menekedik, hozzák ki onnan és vakitsák meg.

2. § A lopáson kapott szolgát, ha templomba nem menekedik, akaszszák fel szinte mint a szabad embert; és a felakasztott szolga legyen kára az ő urának, az ellopott jószágnak pedig a jószág gazdája vallja kárát.

3. § Ha lopáson kapott szabad ember a templomba menekedik, és kihozattatván onnan szemét veszti, tizedik esztendejekben járó vagy annál kissebb koru fiai és leányai szabadok maradjanak; de ha tiz esztendőnél idősebbek, vessék szolgaságra őket és minden vagyonukat vegyék el tőlök.

4. § Ha szolga vagy szabad ember ludat vagy tyukot lop, tolják ki fél szemét és a mit lopott, adja meg.

 

13. Fejezet arról, ha papi renden valók lopnak

Ha papi renden való ember ludat vagy tyukot, gyümölcsöt vagy más effélét lop, fenyitse meg csak az ő előljárója vesszővel, de a mit lopott, azt megtériteni tartozzék. Ha többet érőt oroz, püspöke vesse le papi rendjéről és itéljék meg a köztörvény szerint.

 

14. Fejezet a lopásban talált szabad emberről

Ha valamely szabad ember tiz dénár árát lop, akaszszák fel. Ha tiz dénárnál kevesebb érő leszen, adja meg a lopást tizenkétszer és egy ökörrel váltsa meg magát.

1. § Ha pedig szolga lop annyit, kétszer adja meg és bünhödjék az orrával érte.

2. § A szökevény szolgát, ha valahol tolvajságban tapasztaltatik, vakitsák meg; és azért végezők, hogy se fel ne akaszszák, se nyelvét ki ne messék, hogy ha annakutána az ő ura megtalálja őt, rajta kereshesse, ha valamit elvesztett volna.

 

15. Fejezet hogy semmiféle kereskedőnek ne legyen szabad lovat vagy ökröt árulni vagy venni, hanem csak annyit a mennyi az ő szükségére kivántatik

Ez ország végein sehol semmiféle kereskedő ne merjen lovat vagy ökröt árulni vagy venni; hanem ha szükség, lovat egyedül a maga használatára, avagy szántó ökröt igába valót vegyen, ha kedve tartja.

 

16. Fejezet arról, a ki lovat és ökröt árul a király engedelme nélkül

Ha valaki a király engedelme nélkül viszen árulni lovat a végekbe, az ott való ispán vegye el tőle lovát, a ló gazdáját pedig vesse tömlöczbe, miglen az ő ispánja bizonyságot tenne mellette.

1. § És ha vétkes leend, bünhödjék mint tolvaj; különben pedig bocsássák bántatlan szabadon, de lovát, mit oda vitt, veszitse el.

 

17. Fejezet az ispánoknak az ő tisztségektől való megfosztásáról, ha az adást vagy vételt megengedik

A végek ispánjai, ha megengedik, hogy valaki a király engedelme nélkül áruljon lovat vagy ökröt e haza határán tul, fosztassanak meg az ő ispánságok tisztétől.

1. § Tehát a végbeli katonák, a kiket közönségesen őröknek neveznek, ha az ispán tudtán kivül mivelnek valami afféle dolgot, ha szegények, veszitsék el szabadságukat.

2. § A kik pedig azon őröknek előttök járóik, ha olyan vétekben találtatnak, veszszenek mindenestől valamijek vagyon: egyedül fiaik és leányaik maradjanak szabadságban.

 

18. Fejezet a jövevény kereskedőről

Ha más ország tájáról jövevény ember érkezik a végekbe lovat venni, vagy egyéb áruval való kereskedés okáért, menjen azon végbeli ispán követével a király eleibe, és vásároljon a király engedelméből, a mit és a mennyit engedni fog neki, a király poroszlója előtt.

 

Szólj hozzá...

    FaceBook  

    Belépés/Regisztráció

    RVE

    bgaBethlen Gábor Alapkezelő által kiírt "Hagyományos népi mesterségek a Bácskában és iskolabusz működtetése" címen 500.000 forintos  támogatást nyert a Szent László Határrendész Közhasznú Egyesület 2017.január 01-től, 2017.december 31-ig.

    Pályázatok

    LEADER

    kis projekttabla

    Darányi Ignác Terv

    Eszkozbesz SztLaszloHatarrendesz

    Szt László Határrendész Daranyi 1 A3

    Szt László Határrendész Daranyi 2 A3

    Szt László Határrendész Daranyi 3 A3

    Statisztika

    Látogatók
    1169
    Cikkek
    808
    Webcímek
    14
    Cikkmegtekintések találatai
    976423

    Ki van jelen

    Oldalainkat 16 vendég és 0 tag böngészi

    Legújabb felhasználók

    • adotym
    • amycim
    • scur96kuns6
    • chinmoa8alot
    • hema86quipres

    AZ ÖN IP CÍME