Dekrétumok

Szent László Király Dekrétumai

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

 

Szent László Király Dekrétomainak Második Könyve

1. Fejezet arról, ha akármely főember közelvalója lop

A kegyességes László király idejében gyülekeztünk egybe mi, Pannónia országának jobbjai mindnyájan, a szent hegyen, és módot keresénk benne, miképen lehetne a gonosz emberek szándékát megakadályoztatnunk és előmenetelt szereznünk a mi nemzetünk ügyének.

1. § Mindenekelőtt végeztük és esküt mondtunk reá, hogy akármely főember közelvalója találtatnék lopás vétkében egy tyuk áránál feljebb, senki semmiképen el ne rejthesse vagy meg ne oltalmazhassa azt.

2. § Tetszett azt is végeznünk, hogy magát a tolvajt, ha csak templomba nem jutand, akaszszák fel és minden vagyona veszszen utána. És ha ki megfogta vala, annak vigyázatlanságából menekedik a templomba, vagy a király udvarába, vagy a püspök lábaihoz, ne nyerjen elégtételt a lopásért, a ki nem vigyázott.

3. § Ha pedig kezese kezén szabadul meg, ment legyen ugyan az akasztófától, de mindazonáltal a kezessel együtt adják el szolgaságra az ország más részébe és javai a királyi kincstárra szálljanak.

 

2. Fejezet arról, ha szolga lop

Ha szolgát érnek lopáson rajta és meg nem válthatja magát ára szerint, vágják le az orrát, hacsak templomba, vagy a király udvarába, vagy a püspök lábaihoz nem menekedik. És ha megmenekedett, ne nyerjen elégtételt a lopásért az, a ki fogta.

1. § Ha pedig másod ízben fogatik meg azon módon, akaszszák fel.

 

3. Fejezet a tolvaj megkötözéséről

Valaki a tolvajt megkötözi, annak legyen hatalma, hogy megkötözvén azt, a biró eleibe vigye, akár méltán, akár méltatlanul kötözte légyen meg.

1. § Valaki pedig nem engedné megkötözni, fizessen ötvenöt pénzt és kötözötten ugyanazon büntetést szenvedje.

 

4. Fejezet a lopás vádjától való megtisztulásról, mikor az egész falu tolvajnak kiált valakit

Ha valakit ennekutána az egész falu tolvajnak kiált, próbával kell megbizonyitani.

1. § A miből ha tisztának tetszenék meg, fizessen a falu csak egy pénzt a papnak. De ha vétkesnek itéltetik, foszszák meg minden vagyonától, mely a királyra szálljon, és egy negyedrészt adjanak belőle a falu népének.

2. § Ha pedig a falu lakosai egyenként mondanak valakit lopónak, egy pénzt kapjanak.

3. § Ha pediglen egy rész vádolja, más rész védelmezi a tolvajt, a védelmezőkre hallgatni nem kell; és ha a vádlott a próbán vétkesnek találtatik, nekik ne legyen részök a büntetés negyed részében.

 

5. Fejezet a lopott jószág nyomon kereséséről

Ha valaki ellopott jószága nyomán vagyon, küldje követét előre a faluba, hová a nyom vezet, nehogy a falubeliek az ő barmaikat kihajtván, eltapodják a keresett nyomot; a mit ha általkodottan megcselekednének, fizessenek meg az elveszett jószágért.

1. § Ha pedig a falubeliek előbb kihajtották az ő barmaikat, hogynem a követ elérkezett volna, akkor a nyomozók házról-házra motozzanak, a mint nekik tetszik.

2. § Ha valakinek valamije elveszett, vigyen alkalmas tanukat a jószág nyomozására, a hol azt lenni gondolja; és ha mások tiltanák őt a nyomozástól, próbáltassanak meg a tiltók, és ha vétkesek lesznek, veszszenek mint tolvajok; ha pedig megtisztulnak, fizessenek a tilalomért ötvenöt pénzzel.

3. § Ha vitézek az ő ispánjok ösztönzéséből vetnek akadályt a nyomozásnak, fizessen értek ötvenöt pénzt az ispán és annak utána próbáltassék meg.

 

6. Fejezet a birónak szolgaszemélyre vagy szabad emberre való törvénytételéről

Ha valamely biró le nem vágatja a szolgának orrát, avagy a szabad embert fel nem akasztatja, mindene veszszen, kivéve fiait és leányait; és magát a birót adják el szolgaságra.

1. § Ha pedig ártatlant akasztat fel, száztiz pénzt fizessen és az elitéltnek minden javait adja vissza övéinek.

2. § És ha két alkalmas tanuval megmenti magát, akkor attól, a ki őt a tanács előtt bevádolta vala, ötvenöt pénzt vegyen.

3. § És ha törvényre menne a dolog és a biró igaznak tetszenék meg, vádlóját sujtsa azon büntetés, melylyel a biró lett volna sujtandó.

4. § És ha tehetősebb ember a birónál, szabadságát is veszitse el.

 

7. Fejezet a lopott jószágot vásárló kalmárról vagy kereskedőről

Senki ne adjon vagy vegyen vásáron kivül.

1. § Ha valaki ennek ellenére lopott jószágot vásárlana, veszszenek mindnyájan: mind a vevő, mind az eladó, mind a tanuk.

2. § Ha pedig igaz jószággal kereskednek, veszitsék el azt meg az árát, és a tanuk ugyanannyival bünhödjenek.

3. § Hogyha pedig vásáron kötnek alkut, kössék a biró meg a vámos előtt és tanuk jelenlétében.

4. § És ha kitudódik, hogy a mit vásárlottak, lopott jószág légyen, a vevőt mentse meg ugyan a biró meg a vámos tanubizonysága, de az eladót adják kézre a tanuk.

 

8. Fejezet az emberölésről

A ki kivont karddal embert öl, vessék tömlöczbe a király itélete szerint és oszszák három részre minden vagyonát: ugymint szőlleit, földeit, cselédségét, szolgáit.

1. § Ebből két rész illesse a megöltnek rokonságát, a harmadikat adják a gyilkos fiainak és feleségének.

2. § Ha pedig száztiz pénz érőnél kevesebb vagyona lenne, szabadságát is veszitse el.

 

9. Fejezet arról, ha valakinek családjabelije lop

Ha valaki Isten kedvező kegyelméből gyermekét vagy atyjafiát, vagy akármely közelvaló rokonát a törvény keze előtt éri lopáson rajta, az ilyen tolvaj ne szenvedjen akasztófát vagy testi veszedelmet, hanem adják el mint számkivetettet, ha közrendü ember; ha pedig nemes embert kapnak azon vétekben rokonai, azt nem kell eladni, hanem vessék a tömlöcz fogságába.

 

10. Fejezet arról, ha valaki az ő szolgáját éri lopáson

Ha pedig valaki az ő szolgáját éri rajta, hogy vagy az övéből, vagy a másokéból lopott, az előbb mondottak szerint ne kimélje azt orra levágatása végett a birák kezébe adnia.

 

11. Fejezet a más házára támadó nemesről vagy vitézről

Ha valamely nemes vagy vitéz más nemes ember házára megyen és ottan viaskodik és a ház asszonyát bántalmazza: ha van annyit érő vagyona, két részt adjon belőle birságul az ő rosz cselekedetiért, a harmadik pedig a feleségének és fiainak maradjon.

1. § Hogyha pedig vagyona nincsen, megnyirt fejjel, kötözötten, ostorozva hordozzák körül a piaczon és ugy adják el szolgaságra.

2. § Más szabad emberek, ha kik vele valának, ötvenöt bizanczi pénzzel fizessenek meg vétkökért. A szolgák pedig azonképen bünhödjenek, miképen az ő uraik. De ha mások szolgái urok tudtán kivül egyelednek a harczba, azokat adják el, és áruk felerésze legyen az ő bünök birsága, felerésze pedig urokat illesse.

 

12. Fejezet a lopáson kapott szabad emberről vagy szolgáról, és a szabadoknak szolgaságra vetett fiaikról

Ha szabad embert vagy szolgát lopáson kapnak, akaszszák fel.

1. § Ha pedig az akasztófa elől templomba menekedik, hozzák ki onnan és vakitsák meg.

2. § A lopáson kapott szolgát, ha templomba nem menekedik, akaszszák fel szinte mint a szabad embert; és a felakasztott szolga legyen kára az ő urának, az ellopott jószágnak pedig a jószág gazdája vallja kárát.

3. § Ha lopáson kapott szabad ember a templomba menekedik, és kihozattatván onnan szemét veszti, tizedik esztendejekben járó vagy annál kissebb koru fiai és leányai szabadok maradjanak; de ha tiz esztendőnél idősebbek, vessék szolgaságra őket és minden vagyonukat vegyék el tőlök.

4. § Ha szolga vagy szabad ember ludat vagy tyukot lop, tolják ki fél szemét és a mit lopott, adja meg.

 

13. Fejezet arról, ha papi renden valók lopnak

Ha papi renden való ember ludat vagy tyukot, gyümölcsöt vagy más effélét lop, fenyitse meg csak az ő előljárója vesszővel, de a mit lopott, azt megtériteni tartozzék. Ha többet érőt oroz, püspöke vesse le papi rendjéről és itéljék meg a köztörvény szerint.

 

14. Fejezet a lopásban talált szabad emberről

Ha valamely szabad ember tiz dénár árát lop, akaszszák fel. Ha tiz dénárnál kevesebb érő leszen, adja meg a lopást tizenkétszer és egy ökörrel váltsa meg magát.

1. § Ha pedig szolga lop annyit, kétszer adja meg és bünhödjék az orrával érte.

2. § A szökevény szolgát, ha valahol tolvajságban tapasztaltatik, vakitsák meg; és azért végezők, hogy se fel ne akaszszák, se nyelvét ki ne messék, hogy ha annakutána az ő ura megtalálja őt, rajta kereshesse, ha valamit elvesztett volna.

 

15. Fejezet hogy semmiféle kereskedőnek ne legyen szabad lovat vagy ökröt árulni vagy venni, hanem csak annyit a mennyi az ő szükségére kivántatik

Ez ország végein sehol semmiféle kereskedő ne merjen lovat vagy ökröt árulni vagy venni; hanem ha szükség, lovat egyedül a maga használatára, avagy szántó ökröt igába valót vegyen, ha kedve tartja.

 

16. Fejezet arról, a ki lovat és ökröt árul a király engedelme nélkül

Ha valaki a király engedelme nélkül viszen árulni lovat a végekbe, az ott való ispán vegye el tőle lovát, a ló gazdáját pedig vesse tömlöczbe, miglen az ő ispánja bizonyságot tenne mellette.

1. § És ha vétkes leend, bünhödjék mint tolvaj; különben pedig bocsássák bántatlan szabadon, de lovát, mit oda vitt, veszitse el.

 

17. Fejezet az ispánoknak az ő tisztségektől való megfosztásáról, ha az adást vagy vételt megengedik

A végek ispánjai, ha megengedik, hogy valaki a király engedelme nélkül áruljon lovat vagy ökröt e haza határán tul, fosztassanak meg az ő ispánságok tisztétől.

1. § Tehát a végbeli katonák, a kiket közönségesen őröknek neveznek, ha az ispán tudtán kivül mivelnek valami afféle dolgot, ha szegények, veszitsék el szabadságukat.

2. § A kik pedig azon őröknek előttök járóik, ha olyan vétekben találtatnak, veszszenek mindenestől valamijek vagyon: egyedül fiaik és leányaik maradjanak szabadságban.

 

18. Fejezet a jövevény kereskedőről

Ha más ország tájáról jövevény ember érkezik a végekbe lovat venni, vagy egyéb áruval való kereskedés okáért, menjen azon végbeli ispán követével a király eleibe, és vásároljon a király engedelméből, a mit és a mennyit engedni fog neki, a király poroszlója előtt.

 

Szólj hozzá...

    FaceBook  

    Belépés/Regisztráció

    Bethlen Gábor Alap

    kormany tamogatas
    Bethlen Gábor Alapkezelő által kiírt "Hagyományos népi mesterségek a Bácskában és iskolabusz működtetése" címen 500.000 forintos  támogatást nyert a Szent László Határrendész Közhasznú Egyesület 2017.január 01-től, 2017.december 31-ig.

    Pályázatok

    • CEDEFOP

      A CEDEFOP kihívásának lényege, hogy mobilizálja azokat a csoportokat, melyek szakoktatás - és képzésben részesülnek (VET), az egész Európai Unióban, valamint Norvégiában és Izlandon. A verseny által ezek a csoportok megmutathatják, hogy milyen képzésekben vesznek részt, és mi az, amit[…]

    • EU in my Region

      Két fotót készítsen: az egyiknek magát a projektet, a másiknak pedig az uniós támogatást ismertető tájékoztató táblát kell ábrázolnia. Legyen kreatív! Töltse fel mindkét képet a platformra.

    • Europe in my Region - Blogverseny

      EVegyen részt a blogversenyen, és nyerjen egy háromhetes uniós kommunikációval foglalkozó brüsszeli tanfolyamot!Írjon és tegyen közzé egy blogbejegyzést bármely uniós támogatásban részesült projektről.

    • Nyújtsd a kezed!

      A Magyar Segítő Kezek Alapítvány grafikai pályázatot hirdet az alapítvány logójának megtervezésére. Alapítványunkat azért hoztuk létre, hogy segítő kezet nyújtsunk azoknak az embereknek, akik fogyatékkal élnek, vagy akik súlyos illetve gyógyíthatatlan betegségben szenvednek.

    • Hagyományaink megjelenése és új hagyományok kialakítása az iskolakertben

      Idén 150 éves a népiskolai törvény - ami az iskolakertek hazai elterjedésében döntő szerepet játszott. Az iskolakertek e nagy korszakának hagyományai a mai kerteket is éltetik, bennük forrásokat, inspirációt, lelkesedést meríthetnek a mai kert-pedagógusok.

    • Inspiráló iskolakertek

      Az Iskolakertekért Alapítvány pályázata iskolakertet működtető, Iskolakert-hálózati közösségek számára

    • Az Év Széchenyi Vállalkozása 2018

      A pályázatot a Gróf Széchenyi Család Alapítvány kezdeményezte. Az Év Széchenyi Vállalkozása díj egy olyan kitüntetés, mely a nyertes számára kiemelkedő társadalmi és szakmai elismerést jelent.

    • Kapszulakollekció: tervezd meg az év legjobb utazó gardróbját és nyerd meg álmaid utazását!

      Élsz-halsz a divatért, de nem szereted a hideget? Ha magadra ismersz, akkor egy nagyszerű hírem van a számodra! "Télből a nyárba" mottóval divattervezési pályázat indul, melynek győztese utazást nyer a novemberi Dubai Design Weekre :)

    • Századok recenziós pályázat

      A Magyar Történelmi Társulat Századok című folyóirata recenziós pályázatot hirdet. Olyan pályaműveket várunk, amelyek a közelmúltban megjelent, új és jelentős tudományos eredményeket tartalmazó történelmi tárgyú szakmunkák (monográfiák, konferencia-, illetve tanulmánykötetek) érdemi, elemző és értékelő bemutatására vállalkoznak.

    • Az év orvos költője és Az év orvos írója

      Irodalmi Rádió pályázata - 2018. "Az év orvos költője" és "Az év orvos írója" kitüntető címek megszerzéséért továbbá lehetőség az Irodalmi Rádió hangzó- és nyomtatott kiadványsorozataiban, rádióműsoraiban, felolvasóestjein, netköteteiben való megjelenésre, az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez való csatlakozásra is.

    LEADER

    kis projekttabla

    Darányi Ignác Terv

    Eszkozbesz SztLaszloHatarrendesz

    Szt László Határrendész Daranyi 1 A3

    Szt László Határrendész Daranyi 2 A3

    Szt László Határrendész Daranyi 3 A3

    Statisztika

    Látogatók
    1786
    Cikkek
    819
    Webcímek
    14
    Cikkmegtekintések találatai
    1040480

    Ki van jelen

    Oldalainkat 8 vendég és 0 tag böngészi

    Legújabb felhasználók

    • liochenibbcros
    • holsniwelo
    • lkomgenrefi
    • sonbathinktalk
    • premagoras

    AZ ÖN IP CÍME